A Haruna, a Kirishima és a Kongo testvérhajóját, a Hiei-t 1912. november 21-én bocsá- tották vízre, és 1914. augusztus 4-re lett kész – ekkor még csatacirkálóként. Néhány héttel később részt vett a Von Spee német admirális dél-atlanti hajóraja utáni kutatásban a Falkland-szigeteknél. Az átépítések…
Kongo csatahajó
Az 1912-ben elkészült Kongo és testvérhajói a Hiei, a Haruna és a Kirishima terveit a brit csatacirkálók teljesítménye és kialakítása inspirálta, ráadásul a Kongo brit hajógyárban is épült. Az I. világháború tapasztalatait, valamint a két háború közötti évek haditengeré- szeti szerződéseit követve,…
Haruna csatahajó
A Haruna volt az első dreadnought típusú hadihajók egyike, melyeket már japán hajó- gyárban kezdtek építeni. Testvérhajója, a Kongo pedig az utolsó külföldön épült nagyobb japán hadihajó volt. A Kongo-osztály négy egysége eredetileg három kéménnyel és könnyű csataárbocokkal rendelkezett…
Yamashiro csatahajó
Japán 1912 márciusában a yokosuka-i hajógyárban kezdték el ennek a hajónak az építését, ami azért különleges, mert addig az összes japán csatahajó brit hajógyárakban épült. Annak ellenére, hogy a Yamashiro és testvérhajója, a Fuso páncélzata gyengébb volt a kortárs amerikai csatahajók páncélzatánál,…
Fuso csatahajó
Amikor Japán 1912 márciusában egy hazai hajógyárban megkezdte ennek a hajónak az építését, megerősítette vezető hatalmi pozícióját a Csendes-óceán térségében. Egészen addig az összes japán csatahajó brit hajógyárakban épült. Annak ellenére, hogy a Fuso és testvérhajója, a Yamashiro páncélzata…
Tone nehézcirkáló
A modern nehézcirkálók új generációjának két utolsó tagja lett a Tone és testvérhajója a Chikuma. Talán nem volt még egy olyan nehézcirkáló a világháborúban, amelyik annyi bevetést ért volna meg, mint az 1937-ben vízrebocsátott Tone. 1941 decemberétől szinte folyamatosan, 1944 novemberéig bevetésben…
Chikuma nehézcirkáló
A japán nehézcirkálók új generációjának két utolsó tagja lett a Chikuma és testvérhajója a Tone. (Nevüket két, 1932-ben leszerelt cirkálótól örökölték, amelyeket japán folyókról neveztek el.) Alapul a Mogami-osztály terveit vették. A két hajó érdekes elrendezést mutatott: mind a négy lövegtornyot a…
Mikuma cirkáló
A japánok I. világháború utáni hadihajó-építésében jelen voltak a megalomán törekvé- sek, melyek a feltörekvő tengeri hatalom növekvő erejét szimbolizálták. Mindenből a legnagyobbat akarták: így lettek a legnagyobb és legerősebb könnyűcirkálók a világon a Mogami-osztály tagjai (Mogami, Mikuma,…
Mogami cirkáló
A Mogami könnyűcirkáló-osztály négy hajóját az 1930-as londoni flottaegyezmény által meghatározott maximális fegyverzettel látták el. Háromágyús lövegtornyokkal rendel- keztek, hajótestüket pedig a német zsebcsatahajókéhoz hasonlóan hegesztették, hogy ezzel csökkentsék súlyukat. Az osztály hajói így…
Kako nehézcirkáló
A két egységből álló Furutaka-osztályú japán nehézcirkálót a kobei Kawasaki hajógyár- ban kezdték el építeni, és 1922-ben bocsátották vízre. Szolgálatba állítása 1926-ban történt meg. 1931-32 között - csakúgy, mint testvérhajóját a Furutaka-t – modernizálták Kure-ban, ekkor erősítették meg a hajó…