Tartalomjegyzék 2. [200.]

2019. november 13. - Habitus

tartalom2.jpg

A 199. poszt után kétszázadikként nézzük meg ismét, hogy az eltelt bő egy évben milyen témákban tettünk fel posztot ide a blogra. Ártani nem árthat. (A felső nyolc témakörre kattintva pedig az állandó oldalakra felkerült ismertetők láthatók, olvashatók. Az első 100 poszt tartalomjegyzéke pedig ITT nézhető meg.)

Hadműveletek, események

Egyéb események

Ki kicsoda?

 Jobbra fent, az első blokk alján a Ki kicsoda?-ra kattintva lehet megnézni az eddigi "szereplőket".

Összefolalók

Repülők

Páncélosok

Egyéb fegyverek

Történetek

 

Két tűz között a Ill. Birodalom 2. [199.]

1944 nyarán a szövetségesek és a Szovjetunió hadseregei nyugatról és keletről is közeledtek a németek birodalom szívéhez. A Vörös Hadsereg belorusz hadművelete 1944 júniusában kezdődött, és délről jövő támadással támogatva néhány hét alatt megszilárdította a Visztula középső vonalánál húzódó arcvonalat. Sztálin politikai okból nem segített a varsói felkelőknek; a földig rombolt Varsót csak néhány hónappal később hagyják el a német csapatok a Vörös Hadsereg nagy, 1945. januári támadása nyomán.

2tuz2map1.jpg

Tovább

Két tűz között a Ill. Birodalom 1. [198.]

1945 elejére a Ill. Birodalom reménytelen helyzetbe került. A megtizedelt és kimerült német csapatok már sem keleten, sem nyugaton nem képesek másra, mint hogy késleltessék az elkerülhetetlen fegyverletételt. Az a végső erőfeszítés pedig, amit a nyugati arcvonalon kifejtettek, hogy áttörjék a szövetségesek arcvonalát, utolsó tartalékaikat is kimerítette.

2tuz1map1.jpg

Tovább

Ki kicsoda - Heinrich Himmler (1900-1945) [197.]

himmler.jpgHeinrich Luitpold Himmler Münchenben született 1900. októ­ber 7-én, katolikus polgári csa­ládban. A katonai pályát válasz­totta, de az első világháborús német vereség ennek is véget vetett. Mezőgazda- ságot tanult tehát, és 1922-ben gazdász-mérnök diplomát szer­zett. 1920-ban már diákként szélső- jobbol­dali nacionalista politikával foglalkozott. A hitleristák egyik vezetőjévé, és az egyik legnagyobb háborús bűnössé vált.

Az I. világháború után az ún. Freikorps nacionalista ön­kéntes egységeknél szolgált. 1923 nyarán lépett be a nemzetiszocialista pártba, és részt vett Hitler müncheni puccs­kísérletében. 1929. január 6-án Hitler a később SS-nek nevezett „Schutzstaffeln" (védoszta- gok) rohamcsapatok élére állította, hogy létrehozza az SS tiszta „északi fajú", testestül-lelkestül Hitlerért élő elit alakulatait.

Tovább

Ki kicsoda - Nyikolaj Fjodorovics Vatutyin (1901-1944) [196.]

vatutyin1943.jpgSzegényparaszti családban született 1901. december 16-án, Voronyezsben. Tizenéves vöröskatonaként Sztarobelszk és Luganszk környékén harcolt Mahno erői ellen a polgárháborúban. 1922-ben Poltavában elvégezte a tisztiiskolát, 1929-ben pedig lediplomá- zott a Frunze Katonai Akadémián. Tanárai nagyra becsülték és fényes karriert jósoltak neki. Pályafutása jól is indult; rövid időn belül vezérkarhoz került.

1938-1940-ben Zsukov helyettese, majd törzsfőnöke volt a Kijevi Különleges Katonai Körzetben, majd 1941 elején már a vezérkari főnök helyettese. Zsukovnak a barátja volt, de Sztálin nem kedvelte. Az 1941-es né- met támadás után Leningrád védelmében vett részt. 1942 tavaszán visszahívták Moszkvába, a vezérkar- hoz, amelyet ekkor már Saposnyikov irányított.

Tovább

Ki kicsoda - Martin Bormann (1900-1945) [195.]

bormann.jpg1900. június 17-én született egy hivatalnokcsalád gyermekeként a németországi Wegeleben-ben. Egész fiatalságát nacionalista környezetben töltöt­te; személyiségének alakulására nagy ha­tással voltak azokkal a fiatal na­cionalistákkal ápolt kapcsola­tai, akik sosem vették tudomá­sul Németország bukását, a felelősséget a zsidókra és marxistákra hárították. Már tizenkilenc évesen tagja volt a nacionalista különítményeknek (Freikorps), 1923-ban Rudolf Höss-szel, Auschwitz későbbi parancsnokával részt vett egy gyilkosságban, amiért 1 év börtönre ítélték.

Politikai karrierje 1927-ben kezdődött, ekkor lépett be a náci pártba. Rövid ideig Fritz Sauckel (akkor Weimar Gauleitere) sofőre volt, 1928-ban pedig az SA egyik parancsnoka.

Tovább

Market Garden, 1944 ősze [194.]

1944. szeptember 17-én elkezdődött a II. világháború legnagyobb ejtőernyős-hadművelete. Célja a hollandiai német egységek megsemmisítése volt, hogy így biztosítsák a szövetségesek útját Berlin felé. Ezt megelőzően, 1944 szeptemberének elején az amerikai egységek megálltak a Siegfried-vonal közelében, a brit 2. hadsereg pedig (Belgium jelentős részének elfoglalása után) az Escaut és Albert csatornáig jutott, a kanadai 1. hadsereg a La Manche mentén haladt előre. A szövetséges hadvezetés úgy vélte, hogy az ellenség a többhetes folyamatos harcokban nagyon legyengült, a hollandiai terepviszonyok azonban megkönnyítették a védekezést.

market0.jpg

Tovább

Wittmann, a legsikeresebb német harckocsiparancsnok [193.]

Michael Wittmann hivatásos katona volt. 1934-ben, húszévesen kezdte meg a szolgálatot a német hadseregben, mint gyalogos. 1937-ben átvezényelték az SS Leibstandarte Adolf Hitler hadosztályhoz. 1939-ben, a háború kezdetekor SS Unterscharführer-i rangban egy páncélozott felderítő jármű parancsnoka volt. Az 1941-es balkáni hadjárat idejére áthelyezték egy önjáró lövegekkel felfegyverzett csapattesthez, amely a Barbarossa hadművelet idejére Oroszország délnyugati határán vonult fel, a későbbiekben pedig Dél-Oroszországban harcolt.

wittmann0.jpg

Tovább

Párizs felszabadítása, 1944 augusztusa [192.]

A párizsi felkelést, amely 1944. augusztus 19-én kezdődött és augusztus 25-ig tartott, nem sorolják a II. világháború nagy csatái közé. Ennek a hadműveletnek azonban igen nagy a jelentősége, gazdag jelképrendszere pedig fontos a francia nép számára. Elsősorban Franciaország (Elzász és Lotaringia kivételével) megszállásának végét, a végső győzelmet jelenti. A franciák határtalan lelkesedéssel tekintettek de Gaulle tábornokra, intézkedéseit tisztelet övezte. Mindez erősítette a tengelyhatalmak ellen küzdő, a haza felszabadítójának és vezérének számító tábornok helyzetét a szövetségesek szemében.

paris1.jpg

Tovább

Falaise-i katlan, 1944 augusztusa [191.]

A partraszállás napján a szövetségeseknek sikerült stabil hídfőt kiépíteniük Normandiában, és az első kritikus napokban meghiúsítottak minden német ellentámadási kísérletet, de ennél többre nem futotta erejükből — a különböző partszakaszokon állomásozó csapattestek nem tudtak egyesülni, és az egyik legfontosabb célpont, Caen városa is német kézen maradt. A németek szívósan védekeztek, hídfőből való kitörés csak 1944. július végén sikerült, a Cobra művelet keretében. A német vereség augusztus 15-én, Falaise elestével vált bizonyossá. A Wehrmacht megmaradt hadosztályai ezután gyors, néha fejvesztett visszavonulásba kezdtek.

falaise02.jpg

Tovább