Horten IX (Ho-229) csupaszárny repülőgép [101.]

2018. augusztus 20. - Habitus

Na, véget ért a (rövid) nyaralás, az IL-2 'Sturmovik' után következzék egy valóban különleges repülőgép, a csupaszárny Horten IX. A Horten típusjelzés a kevésbé ismertek közé tartozik. Ez érthető abból a szempontból, hogy a Horten jelű gépek sohasem kerültek harci alkalmazásba, sorozatgyártásuknak pedig véget vetett Németország összeroppanása. Méltatlan azonban az ismeretlenség, ha figyelembe vesszük, hogy a csupaszárny repülőgépek forradalmi — és ma is használt — ötletét először ők ültették át sikeresen a gyakorlatba.

ho229-sz1.jpg

Tovább

Tartalomjegyzék 1. [100.]

taralom1.jpg

A 99. poszt után századikként nézzük most meg, hogy az eltelt majd háromnegyed évben milyen témákban tettünk fel posztot ide a blogra. Ártani nem árthat. (A felső nyolc téma- körre kattintva pedig az állandó oldalakra felkerült ismertetők láthatók, olvashatók.)

Hadműveletek, események

Összefoglalók

Repülők

Páncélosok

Egyéb fegyverek

Hadihajók

Történetek

 Ki kicsoda?

 Jobbra fent, az első blokk alján a Ki kicsoda?-ra kattintva lehet megnézni az eddigi "szereplőket".

Az IL-2 'Sturmovik' - kicsit másképp [99.]

Még sokan emlékezhetnek a géptípus háború alatti és utáni dicsőítésére. Ez volt a „sztálini sólymok" legnagyobb számban gyártott gépe, az egyedülálló "fekete halál", melytől a németek annyira rettegtek; a német harckocsik – a propaganda szerint azonnal elbújtak, ha az IL-2-es árnyékát meglátták. Mára már azonban orosz források is beismerik, hogy a gép bár valóban jelentős károkat okozott a németeknek, de jóval nagyobbat magának a szovjet légierőknek.

il2-sz1.jpg

Tovább

Heinz Wilhelm Guderian (1888-1954) [98.]

heinz_guderian0.jpg1888-ban született Kulmban, egy katonadinasztia tagjaként. A kadétiskolát követően első szolgálati helye egy vadászzászlóaljnál volt. 1911-ben rádiós tanfolyamot végzett, így 1913-ban már jelzőtiszti beosztásban teljesített szolgálatot az 5. lovashad- osztálynál. Az első világháború évei alatt a 4. had- sereg rádiós felderítőtiszti beosztásába került, így légi felderítési akciókban is részt vett.

A mozgékony lovasság, a légierő és a rádió adta lehetőségek felismerése ekkortól alapvetően meg- határozták a fiatal tiszt gondolkodásmódját.

1917-ben elvégezte a vezérkari tanfolyamot, majd a fedett nagyvezérkarhoz osztották be szolgálatra, és a motorizáció lehetőségeinek vizsgálatával bízták meg.

Tovább

Ki kicsoda - Kurt Student (1890-1978) [97.]

student.jpg1890-ben született Neumarktban, kisbirtokos család fiaként. A potsdami kadétiskola, majd a Lichterfeldi katonai akadémia elvégzése után 1910-ben kezdte meg katonai szolgálatát a Wartenburg gyalogezred- nél, ahonnan nemsokára átkerült egy hegyivadász alakulathoz. Az első világháború kitörését követően pilótaképző tanfolyamra küldték; Studentből sikeres vadászpilóta vált, így 1916-ban egy vadászrepülő ezred parancsnokává nevezték ki.

A német vereség után bekapcsolódott a légierő titkos újjászervezésébe, a rejtett légierő minisztéri- umába került. Feladatként a vitorlázórepülő-képzés megszervezését tűzték elé felettesei, ami ebben az időszakban a pilótaképzés egyetlen lehetősége volt.

Tovább

Deszantegységek a világháborúban [96.]

A Merkur-hadművelet margójára: a II. világháború idején mindkét harcoló félnél gyorsan fejlődnek a mélységi felderítésre is alkalmas alakulatok. Az ejtőernyős kommandóosztagok hamarosan jelentős sikereket aratnak a különböző frontokon. A Szovjetunióban és Német- országban már a II. világháború előtt próbálkoztak a szárazföldi erők bevetésével légi úton. A példát követték a britek és az amerikaiak is, hatalmas ejtőernyős-egységeket hoz­tak létre.

deszant-sz1.jpg

Tovább

Merkur-hadművelet, Kréta 1941. [95.]

Görögország elfoglalása után a németek 1941. április 30-ig megszállták a Balkán-félszigetet. A brit és görög csapatok ekkor Krétára húzódtak vissza. Hitler 1941. április 25-én írta alá a 28. sz. direktívát a Merkur-hadművelet végrehajtására; Kréta szigetének elfoglalását légideszant alkalmazásával tervezték, Kurt Student tábornok vezetésével.

merkur_map3.jpg

A hadműveleti feladat ilyen megoldási módja azzal magyarázható, hogy az anyaországi és a szigeteken létesített német légi támaszpontok, valamint Kréta között mindössze 120 - 240 km távolság volt. Ez nem haladta meg a német repülőgépek hatósugarát, és a német légierő kizá- rólagos légi fölénnyel rendelkezett Görögország partvidékének és Kréta szigetének térségében. A tengert viszont a brit hadihajók uralták.

Tovább

Görögország elfoglalása - 1941 tavasza [94.]

A Jugoszlávia elleni támadás napján a német csapatok a görög határt is átlépték. 1941. április 6-án 5.45-kor a német nagykövet, Victor Erbach-Schönberg herceg jegyzékben tájékoztatta Koryzisz görög miniszterelnököt a bevonulásról. A beavatkozás egyik ürügye a Henry Maitland Wilson vezette brit expedíciós hadtest görögországi jelenléte volt.

marita1941_map.jpg

Tovább

Jugoszlávia lerohanása - 1941 tavasza [93.]

És most részletesebben a balkáni hadműveletekről: a görög kormány sokadszor is visszautasítja, hogy a németek közvetítsenek az olaszokkal meglévő háborús konfliktus ügyében. A görögországi olasz csapatok szétverése leköti a németek figyelmét; Hitler gyorsan meg akarja oldani a tengelyhatalmakat komolyan veszélyeztető problémát.

invasion-of-yugoslavia_map1.jpg

Tovább

Balkán - 1941 tavasza [92.]

A görög csapatok 1940. december elején elsöprő erejű támadást indítottak Albániában, és az azonnali olasz fegyverszüneti kérelem elkerülhetetlennek látszott. December 9-én az egyiptomi brit hadsereg ment át offenzívába; az olasz védelem összeomlott, és sokszázezer hadifogollyal együtt csaknem egész Líbia az angolok kezére került. A sorozatos vereségek következtében az olasz hadiflotta is használhatatlanná vált. A katonai krízis Olaszország teljes összeomlásával és a háborúból való kiválásával fenyegetett. Németország ezt semmiképp sem engedhette meg. Meg kellett menteni az olaszokat.

balkan1941.gif

Tovább