Vaszilij Mihajlovics Blohin (1895–1955), az NKVD, a politikai rendőrség főhóhéra évtizedeken át irányította és hajtotta végre a politikai tisztogatások során elrendelt kivégzéseket. Specialitása a tömeges kivégzés volt, de magas rangú személyeket is likvidált, például Tuhacsevszkijt, a Szovjetunió marsallját és az NKVD két korábbi vezetőjét is, akik alatt ő maga is szolgált.

Blohin 1921-től a CSEKA, a belső ellenségek elleni harcra létrehozott titkosrendőrség, majd az NKVD soraiban szolgált, majdnem harminc évig. Ezalatt több ezer, egyes források szerint több tízezer embert gyilkolt meg sajátkezűleg. A Sztálin egyik legmegbízhatóbb embere volt, a vezérőrnagyi rangig vitte.
Ő végezte ki a hírhedt belügyi népbiztost Jagodát 1936-ban, méghozzá az utódjául kiszemelt Jezsov parancsára. Majd két évvel később, 1938-ban őt is Blohin lőtte főbe. Valószínűleg Zinovjevet és Kamenyevet is ő végezte ki.

NKVD-s tisztek Nagant M1895 forgópisztollyal.
Az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka értelmében a szovjetek és a németek felosztották egymás között Lengyelországot, és a német támadás után bő két héttel, 1939. szeptember 17-én a Vörös Hadsereg megszállta Lengyelország keleti részét.
1940. március 5-én Sztálin elrendelte az összes, a Szovjetunió területén lévő hadifogoly- táborban raboskodó lengyel tiszt és főtiszt kivégzését, ez volt a katyini tömeggyilkosság. A legalább 22 ezer áldozatot követelő háborús bűntettben Blohin huszonnyolc napon át segédkezett. A vérengzés több helyszínen folyt, egyes források szerint Blohin napi tíz órában 250-300 foglyot lőtt agyon. Összesen több mint 7000 kivégzést hajtott végre né- met Walther PP pisztolyával, amit azért használt, hogy ha a tömegsírokat felfedeznék, a németekre terelődjön a gyanú.


Ezt követően titokban megkapta a Vörös Zászló Rendet a kivégzések lebonyolításáért, bár ezt a kitüntetést a harctéren „kivételes bátorságot, önmegtagadást és vitézséget tanúsító katonák” kapják. A katyini mészárlás tömegsírjait 1943-ban fedezték fel, de a szovjetek mindent tagadtak, és a németekre tolták a felelősséget. Egészen 1990-ig kellett várni, hogy kiderüljön az igazság; a Szovjetunió ekkor ismerte el, hogy a sztálini vezetést terheli a felelősség a mészárlásért.
Blohin a becslések szerint pályafutása alatt összesen 15 000 – 50 000 embert végzett ki személyesen. Sztálin 1953-as halála után megfosztották rendfokozatától és kitüntetései- től.1955-ben halt meg; a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett, más források szerint meg szívroham végzett vele, miközben súlyos alkoholizmussal küzdött.
