1939. szeptember elsején Németország megtámadta Lengyelországot, majd két hét múlva — a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékának megfelelően — a Szovjetunió. Ezzel kezdetét vette a II. világháború, melyben a Lengyel Hadsereg felvette a harcot a túlerővel szemben.

Wz. 35 (Radom) pisztoly

A pisztolyra kiírt pályázatot két lengyel mérnök, Wilniewczyc és Skrzypinski nyerte meg, és a fegyver sorozatgyártása 1936-ban megkezdődött a radomi fegyvergyárban. A fegyver rövid csőhátrasiklásos rendszerű, reteszelt pisztoly. A szán bal oldalán a tervezők nevének megfelelően, először WiS, majd ViS jelet ütöttek. A második világháború kitöréséig 18 000 darab pisztoly készült el.

A pisztolyt a beütött jel alapján ViS-nek, illetve gyártási helye alapján Radomnak is nevez- ték. A fegyvert a megszállás után tovább gyártották a német ejtőernyősök számára, de a ViS jel helyett a Waffenamt jelét ütötték be. Az egyenes szekrénytárba 8 töltény fért el.

Kbk Wz.29 ismétlőpuska

A Karabiner Wz.29 (Kbk wz.29) 7.92x57mm-es Mauser tölténnyel működő ismétlőpuska volt, melyet a német Kar98 alapján fejlesztettek ki 1929-ben a lengyel mérnökök. Jelleg- zetessége volt a különlegesen kialakított szuronytartó, és hogy a lovassági modellek — szokatlan módon — fordított reteszelésűek voltak.

A fegyvert 1930-1939 között gyártották különféle lengyel üzemekben, összesen 264 000 darab készült belőle, a tár öt töltény fogadott be. Lengyelország kapitulációja után a né- met hadsereg is szolgálatba állította Gewehr 298(p)típusjelzéssel.

Wz. 98 ismétlőpuska

A Lengyel Hadsereg megalakulásakor az orosz, M 1891 típusú, 7,62 mm-es, valamint a 7,9 mm-es német M 88 típusú puskákat és karabélyokat rendszeresítették. A lengyel államban először kis átalakításokkal ismert típusú kézi fegyvereket kezdtek gyártani.

Érdekes fegyvernek sikeredett a 7,92 mm űrméretű M91/98/25 típusjelű puska, amely az orosz és a német fegyver összeházasítása volt. Szerkezete és működése az M91 orosz puskáéval megegyezett, a külső szerelvények kivitele pedig Mauser-típusú volt. A zár- szerkezetet és a csövet a 7,9 mm-es Mauser-töltény kilövéséhez alakították át. A tár befogadóképessége öt töltény volt.

Önműködő fegyverek

Az első világháború utáni időszakban a Lengyel Hadseregben különböző típusú önmű- ködő fegyverek voltak rendszeresítve. A harmincas évek második felétől a hadsereg korszerűsítésekor csak néhány jellemző modellt hagytak meg. Így az amerikai mintájú M18 Browning alapján készült Wz. 28, a német Maxim alapján készült könnyű géppuska (M 08), illetve a francia FM 15 'Chauchat' golyószóró.

A legáltalánosabban használt golyószóró a Wz. 28 volt, amelyet a lengyel hadiipar gyártott. A fegyvert nemcsak a lövészcsapatoknál alkalmazták, hanem más fegyver- nemeknél is, sőt légvédelmi célokra alkalmazták állványra helyezve, vagy gépkocsi platójára szerelve.

Wz. 1897 75 mm-es vontatott ágyú

A löveget a franciaországi Schneider gyár szakembere, Deport szerkesztette. A francia tüzérség fő lövegtípusa volt az I. világháborúban. Ez a löveg volt az első, amely tábori használatra alkalmas csőhátrasiklással és gyorstüzelő zárszerkezettel készült.

A löveget a lengyel csapatoknál 1937-től kezdve gumitömlős kerekekkel látták el, és áttértek a gépi vontatásra.1939-ben a Lengyel Hadsereg 1374 ilyen löveggel rendel- kezett, így messze ez volt a legnagyobb számú tüzérségi eszköz a lengyel szolgálatban.

Wz. 1913 10,5 cm-es tábori ágyú

A löveget eredetileg a franciaországi Schneider gyárban tervezték az 1900-as évek elején. Eredeti megnevezése 1913 M 10,5 cm űrméretű vontatott, hosszú csövű ágyú. A löveg fék- és helyretoló berendezését a cső alatt, a bölcsőben helyezték el.

A háború kitörésekor a Lengyel Hadseregben 254 ilyen, ekkorra már igencsak elavultnak számítotó löveggel vette fel a harcot a németek, majd az oroszok ellen. A lövegeket lovak vontatták, Így a manőverezőképességük meglehetősen gyengének bizonyult.

Wz. 36 37 mm-es páncéltörő ágyú

A svéd Bofors cég által kifejlesztett M 34 típusú páncéltörő löveg licencét Lengyelország a ’30-as évek közepén megvásárolta, és Wz. 36 megnevezéssel rendszeresítette. A löveg 50°-os oldalirányzási lehetőségét a fémrudakból készült szétterpeszthető talpszárakkal oldották meg.

A lövészhadosztályoknál és lovasdandároknál rendszeresített löveg a legfőbb páncélel- hárító eszköz volt, amely viszonylag sikeresen vette fel a harcot a korai német és orosz harckocsik ellen.

Wz. 34 'Ursus' páncélkocsi

A könnyű páncélgépkocsival 1935-ben látták el a lengyel csapatokat. A páncélgépkocsik Citröen-Kégresse B-10 típus továbbfejlesztett változatai; az elavult Wz. 29 ’Ursus’ típust váltották le ezzel a járművel. Egyedi szériái különböztek a motor, a sebességváltó és a mechanikai részleteiben; így három típust lehet megkülönböztetni: Wz. 34, Wz. 34-I és Wz. 34-II.

1939-ben mindössze 86 darab WZ 34 állt csapatszolgálatban. A könnyű páncélkocsikat az önálló lovasdandárokhoz osztották be a TK és TKS könnyű harckocsikkal együtt. Harctéri szereplésük nem volt túl sikeres, majd mindegyiket kilőtték a németek, akik néhányat megjavítottak és rendőrségi feladatra alkalmazták a megszállt Lengyelországban.

TKS könnyű harckocsi

Lengyelország 1929-ben vásárolta meg a brit Carden-Lloyd kisharckocsi licenciáját. Néhány eredeti példány megvásárlása után 1930-ben elkészült a TK-1 és TK-2 jelű prototípus, majd a TK-3 jelű szériapéldányok. 1933-tól a varsói Ursus traktorgyár a TK-3 korszerűsített változatát TKS néven sorozatban gyártotta. 21 harckocsizószázadot egyenként 13-18 darab járművei láttak el.

A magasabb harckocsiegységeknél 13-16 járműves felderítőegységet alkalmaztak. Az azonos alvázzal korszerűsített változatok TKW, TKF, TKS-D jelzéssel készültek, de 1939-ben ezek a járművek ekkor már reménytelenül elavultak voltak, és szó szerint félres- öpörték őket a német és orosz páncélosok.

7TP könnyű harckocsi

Lengyelország 1931-ben megvásárolt egy brit 6 tonnás, Vickers-E típusú harckocsit a gyártás lehetőségével együtt. Később még ötven darabot vásároltak. A járművet 1934-ben korszerűsítették 7TP típusjellel; az 1935-39 között elkészült 170-200 darab első- sorban a harckocsizó-zászlóaljak felszerelését képezte, zászlóaljanként 49 járművel.

A korábbi Vickers-E típusokat is részben átépítették. Futóműve jellegzetes Cichors típus volt, ezt a megoldást később több járműnél is alkalmazták, pl. a szovjet T-26 sorozatnál. A harckocsik legnagyobb része megsemmisült a harcokban.

R.W.D. 14 'Czapla' felderítő- és futárgép

1935 és 1938 között gyártott egymotoros, kétüléses, kétfedelű R.W.D. 14 ’Czapla’ (Kócsag) 1935-ben repült először. Lengyelországban a Lubelska Wytwornia Samolotow műhelyei- ben 1938-ban vették sorozatgyártásba, majd a következő évben 65 darabot építettek a típusból; a földi erőkkel jól együttműködő repülőgép volt, rövid felszállási úthosszal.

1939 szeptemberében öt gép kivételével valamennyi bevethető állapotban volt. A harcok folyamán a legtöbb RWD-14 megsemmisült. Körülbelül tíz gép Romániába menekült (a források 10-től 16-ig említik a gépek számát) és egy valószínűleg Magyarországra. A Romániába került gépeket lefoglalták és kisegítő feladatok ellátására a későbbiekben szolgálatba állították a román légierő kötelékében.

PZL P-11 vadászgép

A Zygmunt Pulawski tervei alapján készült PZL P.11 a II. világháborút megelőző idő- szakban a Lengyel Légierő legnagyobb számban szolgálatban álló vadászgépe volt. Prototípusa 1931 szeptemberében repült először és elkezdődött a sorozatgyártás is. 1934-ben 50 darab P-11a épült a lengyel légierőnek, ezt egy 50 darabos Romániának gyártott PZL-11b sorozat követte, majd 1934 és 1935 között újabb 175 darab P-11c-t gyártottak saját célra.

A P.11 a '30-as évek közepén még korszerűnek számított, de 1939-re már igencsak elavult. A háború kitörésekor mintegy 120 gép volt hadra fogható, 12 harci csoporto- sításba beosztva. A harcokban a gépek többsége megsemmisült, 36 azonban eljutott Romániába, ahol később a román légierő állította szolgálatba.

PZL 37 ’Los’ bombázó

Jerzy Dabrowski vezetésével 1934-ben tervezett könnyűbombázó. Az első prototípus, a PZL-37/I 1936-ban Bristol Pegasus XII-8 (640 kW), a második a PZL/II 1937-ben 8rIstol Pegazus XX (675 kW) motorral épült, míg a harmadik prototípus PZL/III francia Gnome et Rhone 14 NO 7 (715 kW) motort kapott.

A könnyűbombázó több változatban készült (A, Abis, B, C, D) jugoszláv, bolgár, román, török exportlehetőségekkel számolva. A háború kitöréséig mintegy 90-100 gép készült el, amiből 46 volt bevethető állapotban. A háború kitörésekor négy repülőszázad — mind- egyik kilenc Los B géppel felszerelve — állt a bombázódandár szolgálatába, és viszonylag hatékonyan üzemeltek, amíg tudtak. A lengyel kapituláció után néhány gép a Szovjet- unióba került, sok példány (összesen 33) német fedélzeti fegyverekkel átfegyverezve, a román légierőnél állt szolgálatban a háború végéig.

PZL P-23 ’Karas’ felderítő és könnyűbombázó

A gépet a lengyel vezérkar kívánságára tervezték, ez a típus adta a harcászati csapás- mérő képességet Lengyelország légierejének az 1930-as évek végén. Az első prototípus 1934 augusztusában, a második 1935 tavaszán szállt fel. Az első 40 darabos sorozat (PZL-23A) 1935 második félévében készült el.

Továbbfejlesztett változatban (PZL-23B) 1936-38 között 210 gépet gyártottak sorozatban. A Lengyel Légierő 14 bombázóezredét szerelték fel a típussal. A háború kitörésekor 168 darab repülőgép közül 118 volt hadra fogható. A harcba vetett PZL-23-ak az ellenség pán- céloscsoportosításait támadták, illetve felderítést végeztek, A harcokban a gépek többsé- ge megsemmisült, de 11 gép átrepült Romániába, ahol 1940-től a román légierőben mint felderítő- vagy iskolagép teljesített szolgálatot.

Franciaország és Nagy-Britannia szerződésben garantálta Lengyelország területi sérthetetlenségét, azaz ha támadás éri az országot, hadba lépnek mellette és hadat üzennek a támadónak. A Lengyelország elleni német támadást követően, szeptember 3-án ez meg is történt — az Egyesült Királyság és Franciaország hadat is üzent Németországnak. Szeptember 17-én a szovjet Vörös Hadsereg — a Molotov-Ribbentrop paktumnak megfelelően — betört Lengyelország keleti felébe.  Franciaország és Nagy-Britannia vajon miért csak Németországnak üzent hadat?