Történetek - Japán kapitulációja [245.]

2020. június 06. - Habitus

Hirohito császár augusztus 14-én kikényszerítette az akkor még mindig a végső ellenállásban gondolkodó katonai vezérkartól a fegyverszünetet, illetve később a feltétel nélküli kapitulációt, amit szeptember 2-án a Tokiói-öbölben lehorgonyzott, Missouri csatahajón írtak alá.

japan_kapitulacio1.jpg

Ezzel véget ért az emberi történelem eddigi legvéresebb háborúja.

Beletelt egy kis időbe, amíg az amerikaiak megszervezték az ünnepélyes kapitulációt. MacArthur, Japán predesztinált ura aki decemberben megkapta az ötödik tábornoki csillagot, és az egész csendes-óceáni haderő főparancsnokává nevezték ki  messze volt onnan, a Fülöp-szigeteken. Két hétre volt szüksége, hogy Japánba érjen.

Szeptember 2-án a Tokiói-öbölben horgonyzó USS Missouri csatahajó fedélzetén aztán hivatalosan is elfogadta a kapitulációt. Truman rendelkezése szerint ez a nap lett a "V-J nap", a Japán fölötti győzelem napja. MacArthur engedélyével a délkelet-ázsiai japán erők kapitulációját a brit Mountbatten fogadta el Szingapúrban szeptember 12-én. A Szovjetuniót szóhoz sem engedték jutni; be kellett érnie azzal, hogy visszakapta, amit Japán 1905-ben elvett tőle. Csang Kaj-seknek a jelek szerint sikerült harc nélkül elérnie célját, a győzelmet, és most a kínai kommunisták ellen fordította a fegyvert. Ez a vállal- kozása már kevésbé volt sikeres.

A Lengyelország elleni támadástól a V-J napig számítva a II. világháború pontosan hat évig tartott. Az elejétől a végéig (persze Németországon kívül) csak Nagy-Britannia és a brit domíniumok (Írország kivételével) vettek részt benne. Az ellenkező végletet néhány olyan ország képviselte, mint Törökország, amely kései gesztusként csak 1945 márciusában lépett be a háborúba, ez azonban feljogosította az Egyesült Nemzetek tagságára.

*

A hajóról egyébként a japán civilek és katonai vezetők a húszperces ceremónia után már „védőőrizetben” távoztak. Sigemicu Mamoru japán külügyminisztert aki elsőként írta alá a kapitulációs okmányt 1946. május 3-án a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Tör- vényszék vád alá helyezte, és a tokiói perben (a nürnbergi per távol-keleti változatában) háborús bűnösnek nyilvánították; 7 év börtönre ítélték.  1950-ben amnesztiában része- sült, szabadlábra helyezése után pedig visszatért a Japán közéletbe és 1954-1956 között ismét Japán külügyminisztere lett. A tokiói perben egyébként egyetlen felmentő ítéletet sem született, hét vádlottat politikusokat és katonákat halálra ítélt a nemzetközi bíróság. A többi vádlott minimum 7 évi börtönbüntetést kapott, többen életfogytiglanit, de 1954-1955-ben mindenki szabadult. Hirohito császár nem került a vádlottak padjára, trónján maradhatott, de lemondott „a tennók (az ég urai) isteni méltóságáról”.

A bejegyzés trackback címe:

https://2vilaghaborufegyverei.blog.hu/api/trackback/id/tr8915751648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szénáspop 2020.06.07. 16:35:39

a 731-es alakulat tgjainak büntetlenül hagyása nagy szégyene Amerikának, a viágnak

barabasJ 2020.06.11. 14:22:16

És nagy szégyene MacArthurnak, Japán akkori "sógunának", aki büntetlenséget ígért és adott a 731-es egység orvosainak a „kutatási anyagaikért” cserébe...