Sugárhajtású gépek a világháborúban [109.]

2018. szeptember 22. - Habitus

A háború kezdete óta minden új repülőgépmodell gyorsabb az elődeinél. Az alkalmazott technológia azonban határt szab a sebesség növelésének, és új megoldásokra ösztönzi a tervezőket. 1943-ra már csaknem minden vadászgép csúcssebessége megközelítette a 700 km/h-t. A brit Spitfire MK XIV 721 km/h, az amerikai Mustang P-51D 698 km/h, a német Messerschmit Bf 109K-4 710 km/h-t ért el.

me262-sz1.jpg

A háború utolsó harmadára azonban minden hadviselő fél felismerte, hogy a légcsava- ros, dugattyús motorral épült gépek elérték teljesítményük fizikai határait, a sebesség növelésének komoly műszaki akadálya van: 500 km/h sebesség fölött csökken a gépek teljesítménye. Eddig a határig a motor teljesítményének 80 %-a húzóerővé alakul át, fö- lötte az arány jelentősen romlik: 1000 km/h sebességnél már alig 50 %. Emiatt arányosan növelni kell a motor teljesítményét és nő fogyasztása is.

Más a helyzet a sugárhajtású gépeknél. Nemcsak a motor teljesítménye alakul át teljes egészében tolóerővé, hanem a levegő gyors átáramlása a turbinán a gép sebességét is növeli. Ebből a szempontból a sugárhajtású repülőgépek valóban ugrásszerű műszaki fejlődést, s teljesen új távlatokat nyitnak meg a harci repülőgépek előtt.

he178-1.jpg

1939. augusztus 27-én Erich Warsitz berepülőpilóta első repülése a Rostock-Marienehe gyár repülőterén a Heinkel He-178-al.

Nagy-Britannia és Németország már a háború kitörése előtt, a harmincas évek végén egyszerre kezdi kifejleszteni a sugárhajtású repülőgépet. És bár a brit Frank Whittle már 1930-ban szabadalmaztatta gázturbinás sugárhajtóművét, mégis a németek mozdultak gyorsabban. A kiutat ők is ugyanebben az erőforrásban látták, és 1939. augusztus 27-én, néhány nappal Lengyelország megtámadása előtt a németek végrehajtják az első repü- lést a világ első sugárhajtású repülőgépével, a Heinkel-178-al.

Egy évvel később a prototípus a maga korában rekordsebességet, óránként 850 km-t ér el, ami 300 kilométerrel haladja meg a légcsavaros gépek sebességét. 1942 nyarára elké- szül a másik prototípus, a Messerschmitt Me-262, amely 866 km/h sebességével újabb rekordot állít fel. Ennek ellenére – bár a sugárhajtású repülőgépek messze felülmúlták elődeiket – a prototípusok nem keltettek különösebb visszhangot a német vezérkar, ill. a Luftwaffe berkeiben; a prototípusok próbarepülésétől a sorozatgyártásuk megkezdéséig elgondolkodtatóan hosszú idő telt el. 1944 közepéig, vagyis öt évvel a Heinkel-178 első próbarepülései után, a Luftwaffe még egyetlen sugárhajtású gépet sem vetett be.

me262-2.jpg

"Mein Führer, még egy gyerek is látja, hogy vadászgép, nem pedig bombázó!" - Erhard Milch tábornok, 1944. május 23.

Hitler ugyanis szentül meg volt győződve arról, hogy a háború rövid lesz, ezért úgy vél- ték, hogy az új repülőgép-típusok gyártása nem kifizetődő. A III. Birodalom ipara inkább a meglévő modelleket gyártotta tovább — a Messerschmitt Bf-109 és a Focke-Wulf 190 kü- lönben is jól állta a versenyt. Csak 1943-ban derült ki, hogy a Luftwaffe repülőgépparkja mind mennyiségi, mind minőségi szempontból kezd elavulni. A német gépek ekkor már sem a Thunderboltokkal, sem a Mustang P-51-ekkel nem versenyezhettek.

A Messerschmitt Me-262 prototípusát dolgozták ki leginkább, de sorozatgyártását egy ideig késleltették, mert Hitler úgy döntött, hogy az eredetileg vadászgépnek szánt repü- lőt "gyorsbombázóként" kell gyártani, de a Jumo 004 turbina gyártásához szükséges króm és nikkel hiánya is akadályozta a gép hadrendbe állítását. 1944 szeptemberében a Luftwaffe végre megkapta ezeket a „technikai csodákat", így remélhette, hogy megküzd- het a szövetségesek bombázóival. A Me-262 olyan gyors volt, hogy könnyedén megköze- líthette és megtámadhatta a szövetséges bombázók alakzatait, majd villámgyorsan el- menekülhetett a helyszínről. A háború végéig a Me-262-esek súlyos károkat okoztak a szövetségeseknek, miközben maguk alig szenvedtek veszteségeket.

me163-2.jpg

Messerschmitt Me-163 'Komet'

A Me 262-vel egyidőben a Luftwaffe megkapta a II. világháború leggyorsabb repülőgé- pét, a Messerschmitt Me-163-at, amelynek prototípusa 1002 km/h sebességet ért el, rakétahajtással. Ráadásul két 30 mm-es MK 108 ágyúval felszerelve egyszerűen megbé- nították a szövetséges pilótákat. „Amikor szembe kerültem vele, úgy éreztem, mintha állnék. Egyszerűen képtelen voltam utolérni" — vallja egy amerikai P-51-es pilótája. Ha a német vadászlégierőnek több alkalma lett volna ennek a típusnak a bevetésére, egész biztosan igen komoly veszélyt jelentett volna a szövetséges légiflotta számára.

gloster_meteor1.jpg

Gloster Meteor, a RAF első szolgálatba állított sugárhajtású repülőgépe

Az utolsó hadrendbe állított német sugárhajtású repülőgép az elsősorban felderítésre használt Arado Ar-234 gyorsbombázó volt. A szövetségesek egyetlen sugárhajtású gépe, a brit Gloster Meteor nem játszott komolyabb szerepet a légi csatákban. A brit egységek 1944 júliusában kapták meg a Meteorokat, és már a hó végén bevetették őket a V1-es szárnyasbombák leküzdésére. A német sugárhajtású gépek megállítására azonban alkal- matlanok voltak, ahhoz túl lassúnak bizonyultak.

me262-1.jpg

Egy szövetségesek által zsákmányolt Me-262-es Frankfurtban - 1945 májusa

A háború befejezésekor a németeknek még néhány prototípusuk volt készenlétben, amelyeket ugyan már sohasem küldtek harcba, de a szövetségesek a háború után fel- használták technológiájukat.

A legyártott, több mint 1400 darab Me-262-esből számos példány került épségben a szövetségesek kezére, akik beható vizsgálatoknak vetették alá azokat. A kapott eredmények felhasználásával születtek meg a sugárhajtású korszak – és a hidegháború – első, igazán meghatározó vadászgép-típusai, az F-86-os Sabre és a MiG-15-ös. De az már egy másik történet…

A bejegyzés trackback címe:

https://2vilaghaborufegyverei.blog.hu/api/trackback/id/tr2814255383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

barabasJ 2018.09.24. 21:17:46

„a brit Gloster Meteor nem játszott komolyabb szerepet a légi csatákban.” A Meteor nem volt egy vasziszdasz, egy hagyományos kialakítású gépre sugárhajtóműveket aggattak, oszt jónapot…