A fegyver tulajdonképpen egy szárny- és kormányfelületekkel ellátott bombatörzs volt, amelybe Walter rakétahajtóművet építettek. Ezzel sebessége elérte az 580 km/órát. Hajtómű nélküli siklásra is képes volt, így feltétlenül a siklóbombák családjába tartozik.

A németek 1943-tól vetették be, mégpedig a Hs-293A típust rádión, a Hs-293B-t pedig vezetékes úton vezérelték a célba. Mindkét típus hajtómű-működés nélküli zuhanósebes- sége elérte a 230 m/mp-et. A háború végére megtervezték a németek a Hs-293D típusú siklóbombát is; ezt televíziós úton irányították volna, de ez a sorozatgyártásig már nem jutott el.

A Hs-293-as bombákat 8000 m magasságban lehetett útjukra bocsátani, a célponttól 20 km távolságból. Így az anyagép pilótája kikerült a hadihajók légvédelmi fegyvereinek lőtávolságából. A Hs-293A típusnál rádióvezérléses parancsközlő rendszert alkalmaztak a németek. A "Kehl" rádióvezérlő rendszernél a FuG-203-as adó- és a FuG- 230-as vevőbe- rendezést használták. A Hs-293B siklóbomba irányítása kábelvezetéken történt. Minden ilyen típusú bombához 20 km kábel, valamint 12 km hosszúságú pótvezeték tartozott. A Hs-293B irányítása hasonló volt a napjainkban használatos vezetékes páncéltörő rakéták irányításához.

TECHNIKAI ADATOK

• Méretek: hosszúság 3,82 m; fesztávolság 3,10 m
• Robbanótöltet: 510 kg
• Súly: 975 kg
• Sebesség: 580 km/ó (hajtóművel)
• Hajtómű: egy Walter rakéta
• Irányítás: Hs-293A típust rádión keresztül, Hs-293B-t pedig vezetékes úton