1935. szeptember 17-én emelkedett először a levegőbe a Junkers Ju-87A. Ez a gonosz kinézetű, keselyűre emlékeztető, hajlított szárnyú repülőgép képes volt arra, hogy 80 fokos zuhanás közben hajszálpontosan célba juttasson egy 450 kg-os bombát. A neve a Stuka, amely a német zuhanó harci gép (Sturzkampfflugzeug) kifejezés rövidítése.

A Luftwaffe zuhanóbombázója a második világháború legfélelmetesebb fegyverévé vált. Zuhanás közben a kiterjesztett fékszárnyak és a repülőgép körül megváltozott légáram- lás keltette jellegzetes sivító hang – amit a futóműre erősített szirénával tovább fokoztak – bénítólag hatott az ellenséges földi erőkre. A dunkerque-i kiürítést azonban nem sike- rült megakadályozniuk. Az angliai légicsata folyamán pedig kiderült a modern vadászok elleni védtelensége, így 1942 után többségében már csak az orosz fronton (harckocsi-elhárítás) ill. az Afrika Korps megsegítésére vetették be. Még a háború vége előtt, 1944-ben abbahagyták az addig 5700 darabot számláló gyártást.

TECHNIKAI ADATOK (Ju 87D)

• Hossz: 11,52 m
• Magasság: 3,86 m
• Fesztávolság: 13,87 m
• Hatótáv: 1530 km
• Személyzet: 2 fő
• Csúcsmagasság: 7320 m
• Szerkezeti tömeg: 3860 kg (max. felszálló tömeg: 6620 kg)
• Csúcssebesség: 408 km/h
• Fegyverzet: 2 db 7,9 mm-es MG 81 géppuska, 2 db 7,9 mm-es MG 17 géppuska, max. 1800 kg bomba, vagy MG 151-es gépágyúk a szárny alatt
• Hajtómű: egy 1400 Le-s (1044 kW) Junkers Jumo 211J-1 típusú, 12 hengeres, fordított hengerelrendezésű V-motor